Vissza a hírekhez Jogszabályok

A 1072/2009/EK rendelet: mit kell tudnia róla egy nemzetközi sofőrnek?

A 1072/2009/EK rendelet az Európai Unión belüli nemzetközi közúti árufuvarozás egyik alapvető jogszabálya. Meghatározza, hogy egy fuvarozó milyen engedélyekkel végezhet nemzetközi áruszállítást, milyen feltételekkel vállalhat belföldi fuvarfeladatot egy másik tagállamban, és milyen dokumentumokat kell ellenőrzéskor bemutatnia.

A rendelet tehát nem elsősorban a vezetési és pihenőidőkről szól, hanem arról, hogy ki, milyen járművel, milyen engedély birtokában és milyen feltételekkel léphet be az uniós fuvarpiacra.

Milyen fuvarokra vonatkozik?

A rendelet alapvetően az ellenszolgáltatásért végzett közúti árufuvarozásra vonatkozik, ezen belül:

  • az uniós tagállamok közötti nemzetközi árufuvarozásra;
  • az Európai Unió és egy harmadik ország közötti fuvar uniós területen megtett részére;
  • a másik tagállamban ideiglenesen végzett belföldi fuvarokra, vagyis a kabotázsra.

Kabotázsnak számít például, ha egy magyar fuvarozó egy Magyarországról Németországba vitt rakomány lerakása után új árut vesz fel Berlinben, és azt Münchenben rakja le. Ez már német belföldi fuvar, amelyet egy nem Németországban letelepedett vállalkozás végez.

Közösségi engedély: enélkül nincs nemzetközi fuvarozás

A díj ellenében végzett nemzetközi árufuvarozáshoz a fuvarozónak rendelkeznie kell közösségi engedéllyel. Az engedélyt a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam illetékes hatósága adja ki.

Az eredeti engedélyt a vállalkozás őrzi, de minden használt járműben ott kell lennie a közösségi engedély hiteles másolatának. Közúti ellenőrzéskor ezt a sofőrnek be kell tudnia mutatni.

Az engedély nem ruházható át másik vállalkozásra. Járműszerelvény esetén az engedély hiteles másolata a motoros járműhöz, vagyis jellemzően a vontatóhoz kapcsolódik.

2022. május 21-től a mentesség csak a legfeljebb 2,5 tonna megengedett össztömegű járművekre és járműszerelvényekre vonatkozik. Emiatt a 2,5 tonnánál nehezebb furgonnal vagy kisteherautóval végzett nemzetközi, díj ellenében történő árufuvarozáshoz is szükség lehet közösségi engedélyre.

Mikor kell járművezetői igazolvány?

Ha a sofőr nem uniós állampolgár, és nem rendelkezik az uniós szabályok szerinti huzamos tartózkodási jogállással, a fuvarozónak általában járművezetői igazolványt, más néven driver attestationt kell biztosítania számára.

Ez az okmány azt igazolja, hogy a gépkocsivezetőt a fuvarozó jogszerűen foglalkoztatja. Az igazolványt vezetés közben a sofőrnél kell tartani, és közúti ellenőrzéskor be kell mutatni.

A kabotázs legfontosabb szabályai

Kabotázst csak egy valódi és befejezett nemzetközi fuvar után lehet végezni. A beérkező nemzetközi rakomány teljes lerakását követően ugyanazzal a motoros járművel:

legfeljebb három kabotázsművelet végezhető hét napon belül.

A hét napos időszak a beérkező nemzetközi fuvar utolsó lerakását követő napon kezdődik. Az utolsó engedélyezett kabotázsművelet lerakását legkésőbb a hetedik nap végéig be kell fejezni.

A három kabotázsművelet végrehajtható:

  • teljes egészében abban az országban, ahová a nemzetközi rakomány érkezett;
  • részben más uniós tagállamokban is.

Ha a fuvarozó a kabotázst nem a beérkező nemzetközi fuvar célországában végzi, egy másik tagállamban legfeljebb egy kabotázsművelet végezhető. Ezt az üresen történő belépést követő három napon belül, valamint az eredeti hét napos határidőn belül kell teljesíteni.

Négy napos lehűlési idő

A kabotázssorozat befejezése után ugyanazzal a motoros járművel négy napig nem kezdhető újabb kabotázs ugyanabban a tagállamban.

Ezt nevezik lehűlési vagy cooling-off időszaknak. A szabály célja annak megakadályozása, hogy egy külföldi fuvarozó gyakorlatilag folyamatos belföldi fuvarozást végezzen egy másik országban.

A négy napos korlátozás az adott országra és az adott motoros járműre vonatkozik. Ebben az időszakban a jármű:

  • áthaladhat az országon;
  • végezhet oda irányuló vagy onnan induló nemzetközi fuvart;
  • másik tagállamban, az ottani feltételek teljesülése mellett, végezhet kabotázst.

Ugyanabban az országban azonban az újabb kabotázs megkezdésével meg kell várni a négy nap leteltét.

A kabotázs a vontatóhoz kapcsolódik

Járműszerelvény esetén a kabotázsszabályok szempontjából a motoros járművet, vagyis jellemzően a vontatót kell figyelembe venni.

A kabotázst annak a vontatónak kell végeznie, amely részt vett a megelőző beérkező nemzetközi fuvarban. A pótkocsi vagy félpótkocsi ugyanakkor lecserélhető.

A három műveletre, a hét napos időszakra és a négy napos lehűlési időre vonatkozó adatokat ezért vontatónként kell nyilvántartani.

Milyen dokumentumokat kell bemutatni?

Közúti ellenőrzéskor egyértelműen igazolni kell:

  1. a kabotázst megelőző nemzetközi fuvar teljesítését;
  2. az ezt követően elvégzett valamennyi kabotázsműveletet;
  3. szükség esetén az adott országban az előző négy nap során végzett fuvarokat.

A fuvarokmányoknak többek között a következő adatokat kell tartalmazniuk:

  • a feladó, a fuvarozó és a címzett adatait;
  • a felrakás és a lerakás helyét és időpontját;
  • az áru megnevezését, csomagolását és mennyiségét vagy tömegét;
  • a vontató és szükség esetén a pótkocsi rendszámát;
  • a kézbesítés dátumát és a címzett igazolását.

Ezeket az adatokat rendszerint a CMR fuvarlevél, más fuvarokmány vagy elektronikus fuvarlevél tartalmazza. Külön kabotázsigazolás általában nem szükséges, de a megfelelő dokumentumokat az ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátani.

Elektronikus dokumentum vagy e-CMR is elfogadható lehet. A sofőr az ellenőrzés alatt kapcsolatba léphet a diszpécserrel, a szakmai irányítóval vagy a vállalkozás központjával, hogy a szükséges igazolást az ellenőrzés befejezése előtt megküldjék.

A fogadó ország szabályait is be kell tartani

Kabotázs közben nem elegendő kizárólag az uniós darabszám- és határidőszabályokat betartani. A fuvarra a fogadó ország előírásai is vonatkoznak, többek között:

  • a fuvarozási szerződés feltételei;
  • a járművek megengedett tömege és méretei;
  • a veszélyes áruk, romlandó élelmiszerek és élő állatok szállítása;
  • a vezetési és pihenőidők;
  • a fuvarozási szolgáltatást érintő adó- és áfaszabályok.

A diszpécsernek és a sofőrnek ezért indulás előtt nemcsak azt kell ellenőriznie, hogy maradt-e még felhasználható kabotázsművelet, hanem azt is, hogy az adott országban milyen helyi közlekedési és fuvarozási szabályok érvényesek.

Mit befolyásol mindez a fuvarozóknál?

A 1072/2009/EK rendelet közvetlenül befolyásolja a fuvarszervezést és a járművek beosztását. A vállalkozásnak járművenként követnie kell:

  • melyik nemzetközi fuvar alapozta meg a kabotázs lehetőségét;
  • mikor történt az utolsó nemzetközi lerakás;
  • hány kabotázsműveletet végeztek;
  • mikor jár le a hét napos időszak;
  • melyik országban és mikor kezdődött a négy napos lehűlési idő;
  • rendelkezésre állnak-e az ellenőrzéshez szükséges fuvarokmányok.

A szabályok korlátozzák, hogy egy külföldi jármű milyen gyakran dolgozhat egy másik tagállam belföldi piacán. Ez hatással van az útvonaltervezésre, a visszfuvarok kiválasztására, az üres kilométerek számára, a diszpécseri munkára és a fuvardíjak meghatározására is.

Mi történhet szabálytalanság esetén?

A konkrét bírságösszegeket az egyes tagállamok saját jogszabályai határozzák meg. A jogkövetkezmények azonban nem feltétlenül állnak meg egy helyszíni pénzbírságnál.

Súlyos vagy ismétlődő jogsértés esetén sor kerülhet:

  • a közösségi engedély hiteles másolatainak ideiglenes vagy végleges visszavonására;
  • a közösségi engedély visszavonására;
  • a járművezetői igazolvány felfüggesztésére vagy visszavonására;
  • a fuvarozó szakmai jó hírnevének vizsgálatára.

A fogadó tagállam hatósága a szabálytalanságról a fuvarozó letelepedése szerinti ország illetékes hatóságát is értesítheti.

Röviden: mire figyeljen a sofőr?

Nemzetközi vagy kabotázsfuvar előtt a sofőr ellenőrizze, hogy:

  • a közösségi engedély hiteles másolata a járműben van-e;
  • szükség esetén rendelkezik-e járművezetői igazolvánnyal;
  • a megelőző nemzetközi fuvar és az összes kabotázs dokumentumai elérhetők-e;
  • a kabotázs belefér-e a három műveletbe és a hét napos időszakba;
  • letelt-e az adott országra vonatkozó négy napos lehűlési idő;
  • a rendszámok, valamint a felrakási és lerakási adatok helyesen szerepelnek-e a fuvarokmányokon.

A legfontosabb gyakorlati szabály: kabotázst csak pontosan dokumentált, befejezett nemzetközi fuvar után, a műveleti és időkorlátok folyamatos követésével szabad vállalni.

Hivatalos források

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Értesülj elsőként a jogszabály-változásokról, és kapj gyakorlati tippeket, hogy a flottád mindig 100%-ban bírságmentes maradjon. A feliratkozók közül néhányan lehetőséget kapnak az alkalmazás tesztelésére már annak hivatalos megjelenése előtt!

Maradj informált

    A feliratkozással elfogadod az Adatkezelési Tájékoztatónkat. Bármikor leiratkozhatsz egyetlen kattintással.