Fontos pontosítás: a tachográfokra vonatkozó uniós jogszabály helyes megjelölése 165/2014/EU rendelet, nem pedig 165/2006. A rendelet szorosan kapcsolódik az 561/2006/EK rendelethez, de a két jogszabály nem ugyanazt szabályozza.
Az 561/2006/EK rendelet határozza meg többek között a vezetési időket, a kötelező szüneteket, valamint a napi és heti pihenőidőket. A 165/2014/EU rendelet ezzel szemben azt írja elő, hogyan kell ezeket az időket és a gépkocsivezető egyéb tevékenységeit tachográffal rögzíteni, tárolni és ellenőrizhetővé tenni.
Mire szolgál a tachográf?
A tachográf olyan ellenőrző készülék, amely a jármű és a gépkocsivezető tevékenységére vonatkozó adatokat rögzíti.
A készülék többek között nyilvántartja:
- a vezetési időt;
- a megtett távolságot;
- a jármű sebességét;
- a szüneteket és a pihenőidőket;
- az egyéb munkával töltött időt;
- a rendelkezésre állási időt;
- bizonyos esetekben a jármű helyzetét és a határátlépéseket.
A rendszer célja, hogy ellenőrizhető legyen a vezetési és pihenőidők betartása, csökkenjen a sofőrök túlterhelése, javuljon a közlekedésbiztonság, valamint tisztességesebbek legyenek a versenyfeltételek a fuvarozók között.
Milyen járművekre vonatkozik?
Fő szabály szerint tachográfot kell használni:
- a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű áruszállító járművekben és járműszerelvényekben;
- a vezetővel együtt kilencnél több személy szállítására alkalmas autóbuszokban.
2026. július 1-jétől a szabályozás a 2,5 tonnát meghaladó, nemzetközi árufuvarozást vagy kabotázst végző könnyű haszongépjárművekre is kiterjed. Ezekben a járművekben második generációs intelligens tachográfot kell használni.
Egyes speciális járművek, fuvarfeladatok és tevékenységek mentesülhetnek a tachográf használata alól, ezért minden esetben figyelembe kell venni az adott fuvarra vonatkozó kivételeket is.
A sofőr legfontosabb kötelezettségei
A gépkocsivezetőnek minden olyan napon használnia kell a járművezetői kártyáját, amikor tachográfköteles járművet vezet. A kártyát a jármű átvételekor kell behelyezni a készülékbe.
Többfős személyzet esetén mindkét sofőrnek a megfelelő kártyahelyet kell használnia. Más személy járművezetői kártyájának használata szigorúan tilos.
A sofőrnek mindig a valós tevékenységet kell beállítania a tachográfon:
- vezetés;
- egyéb munka, például rakodás, járműellenőrzés, tankolás vagy adminisztráció;
- rendelkezésre állás;
- szünet vagy pihenő;
- szükség esetén komp- vagy vonatüzemmód.
Amennyiben a sofőr a járműtől távol végzett munkát, pihent, szabadságon volt vagy betegállományban töltött időt, az adott időszakot a következő kártyabehelyezéskor kézi adatbevitellel kell rögzítenie.
Országkódok és határátlépések rögzítése
A napi munka kezdetének és befejezésének országát rögzíteni kell a tachográfban.
Azoknál a készülékeknél, amelyek nem rögzítik automatikusan a határátlépést, a sofőrnek az új tagállamba történő belépés után, az első lehetséges és biztonságos megálláskor be kell írnia az adott ország kódját.
A második generációs intelligens tachográf a határátlépést automatikusan rögzíti, ezért ezeknél a készülékeknél külön kézi országkód-bevitelre általában nincs szükség.
Mit kell bemutatni egy közúti ellenőrzéskor?
Digitális tachográf használatakor a sofőrnek az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátania:
- a járművezetői kártyáját;
- az aktuális napra vonatkozó adatokat;
- az azt megelőző 56 nap kézi bejegyzéseit és nyomtatásait;
- az ugyanebben az időszakban használt analóg tachográfkorongokat, ha analóg tachográfos járművet is vezetett.
Az 56 napos ellenőrzési időszak 2024. december 31-től alkalmazandó. Korábban az ellenőrzés jellemzően az aktuális napra és az azt megelőző 28 napra terjedt ki.
Mi történik, ha elveszik vagy meghibásodik a sofőrkártya?
Elveszett, ellopott vagy meghibásodott járművezetői kártya esetén a sofőrnek legkésőbb hét naptári napon belül cserekártyát kell igényelnie.
Kártya nélkül általában legfeljebb 15 naptári napig lehet vezetni, amennyiben a sofőr bizonyítani tudja, hogy a kártya használata rajta kívül álló okból vált lehetetlenné. Hosszabb idő csak akkor lehet indokolt, ha a járműnek vissza kell térnie a telephelyére.
A kártya nélküli vezetés idején minden munkanap elején és végén tachográfnyomtatást kell készíteni. A nyomtatáson fel kell tüntetni:
- a gépkocsivezető nevét;
- a vezetői engedély vagy a járművezetői kártya számát;
- a nyomtatáson nem szereplő tevékenységeket;
- a gépkocsivezető aláírását.
Mit jelent a rendelet a fuvarozóvállalkozások számára?
A tachográf szabályos használata nem kizárólag a sofőr felelőssége. A fuvarozóvállalkozásnak is számos kötelezettséget kell teljesítenie.
A vállalkozás feladata többek között:
- a gépkocsivezetők megfelelő oktatása;
- a tachográf használatának rendszeres ellenőrzése;
- a készülék megfelelő működésének biztosítása;
- elegendő nyomtatópapír biztosítása a járművekben;
- a tachográfadatok rendszeres letöltése és megőrzése;
- a készülék időszakos ellenőriztetése és kalibrálása;
- a meghibásodott tachográf javíttatása;
- olyan munkaszervezés kialakítása, amely mellett a sofőr be tudja tartani a vezetési és pihenőidőket.
A fuvarozó nem adhat olyan utasítást, és nem alakíthat ki olyan bérezési vagy ösztönzési rendszert, amely a tachográf szabálytalan használatára, a vezetési idő túllépésére vagy a kötelező pihenőidő csökkentésére ösztönözheti a sofőrt.
Adatletöltési kötelezettség
A digitális tachográfban és a járművezetői kártyán tárolt adatokat rendszeresen le kell tölteni.
Fő szabály szerint:
- a járművezetői kártyáról legfeljebb 28 naponta kell adatmentést végezni;
- a jármű tachográfjának memóriájából legfeljebb 90 naponta kell letölteni az adatokat.
A letöltést olyan gyakorisággal kell elvégezni, hogy adatvesztés ne történhessen. A fuvarozónak az adatokat megfelelően rendszerezve és ellenőrzésre hozzáférhető módon kell tárolnia.
A tachográf ellenőrzése és javítása
A tachográfot engedélyezett műhelyben legalább kétévente ellenőriztetni kell. Ellenőrzésre lehet szükség akkor is, ha megváltozik például:
- a jármű rendszáma;
- a gumiabroncsok mérete vagy gördülési kerülete;
- a jármű mozgását érzékelő berendezés;
- a tachográf valamely fontos beállítása;
- a járműhöz vagy a készülékhez tartozó kalibrációs adat.
Ha a tachográf útközben meghibásodik, a fuvarozónak a lehető leghamarabb gondoskodnia kell a javításról. Amennyiben a jármű egy héten belül nem tud visszatérni a telephelyre, a javítást útközben kell elvégeztetni.
A meghibásodás ideje alatt a sofőrnek kézzel kell rögzítenie azokat az adatokat, amelyeket a tachográf nem megfelelően jegyzett fel.
Mit változtatott az intelligens tachográf?
A második generációs intelligens tachográfok a korábbi készülékeknél több adatot képesek automatikusan rögzíteni.
Ilyen adat lehet többek között:
- a napi munka kezdő- és végpontja;
- a határátlépés helye;
- a rakodási és kirakodási műveletek;
- a jármű bizonyos időközönként rögzített helyzete.
Az intelligens tachográf lehetővé teszi azt is, hogy az ellenőrző hatóságok egyes adatokat a jármű megállítása nélkül, távolról előzetesen megvizsgáljanak. Ez nem jelent automatikus bírságolást, de segíthet kiválasztani azokat a járműveket, amelyeknél részletes helyszíni ellenőrzés indokolt lehet.
A nemzetközi fuvarozásban közlekedő járművek esetében az új tachográfokra történő átállás jelentős beruházási és szervezési feladatot jelentett a fuvarozók számára. Ugyanakkor az új rendszer pontosabbá teszi a határátlépések, a kabotázsműveletek és a vezetési idők ellenőrzését.
Miért fontos a tachográf pontos kezelése?
A tachográf hibás kezelése akkor is külön jogsértés lehet, ha a sofőr egyébként nem lépte túl a megengedett vezetési időt.
Szabálytalanságnak minősülhet például:
- a helytelen üzemmód használata;
- az elmulasztott kézi adatbevitel;
- a hiányzó országkód;
- a kártya késedelmes behelyezése vagy idő előtti kivétele;
- más személy kártyájának használata;
- a szükséges nyomtatások hiánya;
- az adatok késedelmes letöltése;
- a tachográf manipulálása;
- az adatok eltüntetése vagy meghamisítása.
A tachográf manipulálása és a rögzített adatok meghamisítása súlyos jogsértés. A szabálytalanság miatt nemcsak a gépkocsivezető, hanem a fuvarozóvállalkozás is felelősségre vonható.
Mit befolyásol a rendelet a fuvarozók mindennapi működésében?
A 165/2014/EU rendelet közvetlen hatással van a fuvarozóvállalkozások napi munkaszervezésére. Befolyásolja többek között:
- a járatok és fuvarfeladatok tervezését;
- a gépkocsivezetők beosztását;
- a járművek cseréjét és használatát;
- a sofőrkártyák kezelését;
- a tachográfadatok letöltését és archiválását;
- a belső ellenőrzési folyamatokat;
- a gépkocsivezetők oktatását;
- a járművek szervizelését és kalibrálását;
- a közúti és telephelyi ellenőrzésekre történő felkészülést.
A pontos tachográfkezelés ezért nem csupán adminisztrációs feladat. A megfelelő rendszerrel megelőzhetők a szabálytalanságok, csökkenthető a bírságok kockázata, és könnyebben igazolható, hogy a vállalkozás megfelelően szervezte meg a sofőrök munkáját.
Röviden összefoglalva
A 165/2014/EU rendelet nem azt határozza meg, hogy egy sofőr hány órát vezethet. Azt szabályozza, hogy a vezetést, az egyéb munkát, a rendelkezésre állást, a szüneteket és a pihenőidőket hogyan kell hitelesen rögzíteni, tárolni és ellenőrzéskor igazolni.
A sofőr számára ez elsősorban:
- szabályos kártyahasználatot;
- pontos üzemmódválasztást;
- kézi adatbevitelt;
- az országkódok megfelelő rögzítését;
- az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok és nyomtatások bemutatását jelenti.
A fuvarozó számára pedig:
- oktatási;
- ellenőrzési;
- adatletöltési;
- adatmegőrzési;
- karbantartási;
- munkaszervezési kötelezettségeket teremt.
A tachográf adatainak pontos kezelése a sofőr és a vállalkozás közös érdeke. A hibás vagy hiányos adatrögzítés jelentős bírságot, hatósági eljárást, valamint a fuvarozói vállalkozás jó hírnevének veszélyeztetését is eredményezheti.
